A dupilumab 2017‑es engedélyezése a közepesen súlyos és súlyos, rezisztens atópiás dermatitisz kezelésére fordulópontot jelentett a bőrgyógyászatban.

Az amerikai Ludwig Cancer Research intézet kutatói két olyan cikket is kö­zöltek a Cell folyóiratban, amelyek a neutrofilek szerepével foglalkoztak. Korábbi ismereteink szerint amennyiben ezek az immunsejtek a tumorok mikrokörnyezetében nagy számban fordulnak elő, az rendszerint igen rossz prognózist jelent, ám a mostani kutatások szerint a neutrofilek igen fontos szerepet játszhatnak a daganatos betegségek immunterápiájában.

A hematológiai malignitások immunterápiája az utóbbi 6 évben robbanás­szerűen fejlődött. A rendelkezésre álló CAR-T sejtes kezelések eddig kezel­hetetlen betegcsoportokban is rendkívül hatásosak, meghosszabbíthatják a betegek túlélését, akár tartós betegségmentességet is elérhetünk velük. 

A daganatok kikerülik vagy elnyomják az immunrendszer spontán tumorellenes védekezését, ám az immunterápia ezt a blokádot áttörve akár több kezelésen progrediált betegek körében is tartós és komplett választ ered­ményezhet. Ezért az immunterápiát sokan már az onkológia ötödik egyen­rangú pillérének tekintik.

Néhány újdonságról: atezolizumab és bevacizumab kombinációjával a túlélés meghosszabbítható az újonnan diagnosztizált hepatocelluláris carcinomás betegeknél; a túlélés hosszabb, mint ami a jelenlegi standard nexavarral elér­hető. Mesotheliomás betegeknél, akik megelőző platina alapú kemoterápia mellett progrediáltak, pembrolizumabbal ugyanolyan eredményt értek el, mint konvencionális kemoterápiával, a tumorválaszt mutató esetek száma több, mint amit kemoterápiánál tapasztaltak. Endometrium carcinomákban a lenvatinib és a pembrolizumab kombinációjával ígéretesek az eredmé­nyek. Az axitinib és a pembrolizumab új első vonalbeli kezelés vesesejtes carcinomákban. A GEJ tumorokban az ún. Dickkopf-1 fehérje kifejezett jelen­léte prediktív értékkel bír a pembrolizumabkezelés hatékonyságát tekintve.

Megdöbbentő hatást értek el kísérleti egerekben egy daganatellenes vakcinával.

A nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) vezető daganatos halálok az egyesült államokban. A több támadáspontú kezelések (sebészi reszekció, kemoterápia, sugárterápia, célzott terápiák) ellenére az előrehaladott állapotú betegek kezelésében kevés lehetőség áll rendelkezésre, így egyre inkább az érdeklődés középpontjába került az immunterápia. 

A sejtközvetített immunválaszban központi szerepet játszó T-sejtek antigénspecificitását meghatározó receptor (T cell receptor, TCR) a sejtmembránban helyezkedik el heterodimer formájában, a CD3 jelátvivő komplexummal kapcsoltan. A TCR-ek patogénekből, malignus, illetve normális sejtekből származó, a fő hisztokompatibilitási komplexum (major histocompatibility complex, MHC) molekulák által bemutatott peptideket ismernek fel. A T- limfociták tumorsejtölő képességének kiaknázását célzó stratégiák egyike az adoptív sejttranszfer (ACT), mely ex vivo aktivált és felszaporított tumorantigén-specifikus, vagy genetikailag átprogramozott antigénreaktivitású T-sejteket alkalmaz.

Az elmúlt években kétfajta immunterápia bizonyult hatásosnak a daganatok kezelésében: a monoklonális antitest- és az adoptív celluláris terápia. Az FDA által melanoma és nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésére jóváhagyott programozott sejthalál-1 (PD-1) receptor gátlókkal jelentős tumorellenes válasz érhető el. A perzisztens memóriaválasznak szerepe van a relapszus megelőzésében és a terápiarezisztens malignus klónok felszámolásában. Napjainkban aktív kutatások zajlanak az immunterápia területén, melyhez szükséges új biomarkerek azonosítása.

Az elmúlt évtizedek fejlődése az onkológiában a három nagy terápiás modalitás fejlődésének és együttes alkalmazásának köszönhető: sebészet, kemo- és sugárterápia. A sebészet mára nemcsak a kiindulási daganat, hanem az áttétek eltávolításának fegyverét is be tudja vetni. A sugárterápia segít a kiindulási daganat kontrollja mellett a nem operálható áttétek ellátásában, míg a kemoterápia elsősorban a tumorprogresszió megelőzésének (az áttétek kialakulásának) és az áttétes betegség kezelésének eszköze.